Az UNESCO “Az oktatás újragondolása: a globális közjó felé?” című jelentése az UNESCO által az oktatás világát leginkább befolyásoló egyik jelentés, az 1996-os Delors-jelentés “Tanulás: A bennünk rejlő kincs” újragondolása. A dokumentum alapja az a hatalmas változás, amelyet a világ az elmúlt 25 évben tapasztalt. Ezeket a változásokat a komplexitás és az ellentmondás új foka jellemzi, ami az oktatás átalakításának a Delors-jelentésben jelzettnél is nagyobb szükségességét jelenti.
A társadalmak mélyreható változásokon mennek keresztül. Ez magyarázza az új oktatási formák igényét, amelyek elősegítik a társadalmak és a gazdaságok által ma és holnap igényelt kompetenciákat. Ez azt jelenti, hogy az alapvető írni, olvasni és számolni tudáson túlmenően új megközelítésekre és tanulási környezetekre kell összpontosítani, hogy mindenki számára nagyobb egyenlőséget és minőséget lehessen elérni. Az oktatásnak olyan kulturális műveltséget kell létrehoznia, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióinak összekapcsolásához. Az oktatás új formái a plurális és összekapcsolt világban a társadalmi és állampolgári tanulással járó identitásképzés kihívásait is magukban foglalják. A sokszínű világban az állampolgárságra való nevelés, a globális-lokális kormányzás, az inkluzív oktatás, az új kompetenciák akkreditálása… A tudásalapú társadalomban nincs erősebb átalakító erő az oktatásnál. A jelentés hozzáteszi: ezért kell nagyban gondolkodnunk, és újraképzelni az oktatást egy változó világban.
A jelentés felülvizsgálja az oktatás célját, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyek valószínűleg hatással lesznek a tanulás megszervezésére. Ezek közé tartozik a tanulás elismerése, validálása és értékelése a személyek határokon, foglalkozásokon, oktatási intézményeken és tanulási helyszíneken átnyúló növekvő mobilitásának összefüggésében. Ez fontos téma a mai európai iskolák valóságában is, ahol a tanulók más országokból érkeznek – legyenek azok az ország belső migránsai, az EU-s migránsok gyermekei vagy harmadik országokból érkező migránsok és menekültek.
Ezen túlmenően megvizsgálja az oktatás irányításával kapcsolatos kérdéseket, és különösen az oktatás, mint közjó elvét. A jelentés az oktatásról, mint alapvető közjóról alkotott humanista elképzelést mutatja be. Ez a megkülönböztetés számos európai országban fontos. A közjónak a volt szocialista országokban rossz konnotációja van, ami nemcsak azt jelenti, hogy az állam köteles gondoskodni róla, hanem azt is, hogy valójában nem tartozik senkihez, miközben nem eléggé átlátható és elszámoltatható. Ehhez képest a közjó fogalma azt a szemszöget hangsúlyozza, hogy minden ember felelős az oktatásért – tanulóként és oktatóként egyaránt.
Az oktatás közoktatási jellege egyre inkább vitatott, mivel a magánszektor egyre fontosabb szereplővé válik az oktatásban.
Esszé:
Ossza meg gondolatait a közjó fogalmáról a naplójában. Véleménye szerint hogyan lehet ezeken keresztül elérni a befogadó, igazságos, minőségi oktatás céljait? A magánoktatás biztosítása veszélyezteti vagy gazdagítja az inkluzív oktatást?