A projekt kezdetén a szervezetek partnerei hat európai országban (Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Spanyolország) dolgoztak az igények elemzésén.
A kutatási szakasz eredményeit az “Inkluzív oktatási szükségletfelmérés és inspiráló gyakorlatok gyűjteménye” című jelentés tartalmazza, amely a pedagógusok, vezetők, politikai döntéshozók és a nyilvánosság számára elérhető online forrás.
Az igényfelmérés kiterjedt az iskolai vezetők, a tanárképzésben dolgozó egyetemi/főiskolai tanárok és a még tanuló/frissen képzett tanárok speciális igényeire a partnerországok inkluzív oktatásával kapcsolatban. Az egyes csoportokra vonatkozó információk összegyűjtésével felmérte a képzési tanfolyamok tartalmával kapcsolatos követelményeket:
az inkluzív oktatással kapcsolatos jelenlegi ismeretek;
az inkluzív pedagógiához és vezetéshez kapcsolódó kompetenciák (csak iskolai vezetők);
a tudás és a kompetenciák terén mutatkozó hiányosságok és az ezekkel kapcsolatos törekvések.
Feltárta továbbá az iskolai vezetők és tanárok hatékony, személyes tanulási módszertanával kapcsolatos igényeket, valamint a még tanuló és frissen képzett tanárok online tanulási módszertanát.
Az információkat fókuszcsoportok segítségével gyűjtötték össze.
| Ország | Tanárok | Iskolai vezetők | Frissen képzett tanárok/tanár/tanító szakos hallgatók | |
| Magyarország | 13 | 9 | 11 | |
| Olaszország | 11 | 5 | 5 | |
| Hollandia | 10 | 11 | 10 | |
| Lengyelország | 8 | 9 | 8 | |
| Spanyolország | 8 | 5 | 7 | |
| UK | 11 | 12 | ||
| Összesen | 61 | 51 | 41 | 153 |
1. táblázat – A fókuszcsoportok résztvevőinek száma
Ebben a modulban beszámolunk az igényfelmérés eredményeiről, amelyeket egy összehasonlító elemzésben foglalunk össze, abban a reményben, hogy ez a helyi kontextusban további gondolkodásra ad lehetőséget.
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS KULCSFOGALMAKKAL
– Az inklúzió szűkített fogalma
Fontos megemlíteni, hogy az inklúziós témák többnyire a konkrét fogyatékosságokra szűkülnek le, és nincs képzés a kisebbségek, például a roma népesség – az egyetlen látható kisebbség, amely többgenerációs traumákkal küzd az oktatásban, olyan társadalmi kihívásokkal, mint a munkanélküliség, kriminalizáció, alkohol- és drogproblémák, és több fogyatékossággal rendelkezik, mint a többség – inklúziójáról.
– Az “inklúzió” és az “integráció” félreértelmezése és összekeverése
Az iskolai környezeten belül az integráció olyan rendszerre utal, amely elvárja, hogy a tanulók alkalmazkodjanak a már meglévő struktúrához, míg az inklúzió biztosítja, hogy a meglévő oktatási rendszer alkalmazkodjon az egyes tanulókhoz. Fontos kiemelni és tisztázni a különbséget.
– A teljes iskolai közösség számára az inkluzív oktatással kapcsolatos alapos képzés hiánya
– Az erőforrások, a szakmai támogatás és a rendszer hiánya
Kiderült, hogy egyik olyan országban, ahol a fókuszcsoportokat megszervezték, sem rendelkeznek az iskolák az inkluzív iskolák létrehozásához szükséges erőforrásokkal. Az általuk említett hiányosságok a következők: pénzügyi hiányosságok és az ehhez kapcsolódóan a kis számú segítő tanárok, a diákokkal való munkához szükséges taneszközök hiánya, elégtelen óraszám, a speciális terápiákhoz szükséges irodák hiánya; az épületek és termek építészeti hiányosságai. További hiányzó elemek: az iskolai szereplők közötti együttműködés hiánya, a neurotipikus gyermekekre való összpontosítás hiánya; túlterhelt alaptanterv (fontosabb a tananyag végrehajtása, mint a gyermekek igényei és a tanulást elősegítő körülmények megteremtése, valamint a tanulók komfortérzete). További tényezők közé tartozik a kedvező politikai légkör hiánya (a sokféleség tiszteletének tanítását célzó tevékenységek gyakran az oktatási hatóságok aktív ellenállásába ütköznek).
– A társadalmi befogadás még mindig nem számít prioritásnak sok iskola számára.
– A sokszínűség kezelése valódi kihívás
Még ha kihívást is jelent, a sokszínűség kezelése az osztályteremben segíti a tanulókat a társadalmi tudatosság kialakításában, ami segít nekik értékelni a különböző nézőpontokat és fejleszteni a kritikus gondolkodást. Ezenkívül segít a gyerekeknek abban, hogy úgy érezzék, hogy képviselik és befogadják őket.
Nyomatékosan javasoljuk, hogy olvassa el a teljes jelentést, amely egy 30 inspiráló gyakorlatot tartalmazó gyűjteményt is tartalmaz, amely kiindulópontként szolgálhat a befogadóbb iskolai közösségek kialakításához.