Az egyik első fontos lépés az oktatási integráció terén 2017 decemberében történt, amikor az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság elfogadta a szociális jogok európai pillérét, amely kiemeli az uniós politikák szociális, oktatási és kulturális dimenzióinak fontosságát.
A szociális jogok európai pillérének első alapelve hangsúlyozza, hogy:
“Mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson fenn és szerezzen, amelyek lehetővé teszik számára a társadalomban való teljes körű részvételt és a munkaerőpiacon való sikeres átmenetet”.
A Bizottság és a Tanács 2015-ös, az ET 2020 stratégia végrehajtásáról szóló közös jelentése továbbá az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés kiemelt területeiként határozta meg az “inkluzív oktatást, az egyenlőséget, a méltányosságot, a megkülönböztetésmentességet és a polgári kompetenciák előmozdítását”.
Az Európai Oktatási Térség kezdeményezésen keresztül a Bizottság kiemelte a jó minőségű és inkluzív oktatás értékét. Ezt a jövőképet a Bizottság közleménye is alátámasztotta, amely szerint az Európai Oktatási Térségnek támogatnia kell az EU tagállamait abban, hogy javítsák az oktatás inkluzív jellegét.
A Bizottság javaslatai nyomán már számos szakpolitikai kezdeményezést fogadtak el:
A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, ahol a “kulcskompetenciák” kifejezéssel a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztathatósághoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz mindenki számára szükséges ismeretekre, készségekre és attitűdökre utalnak.
A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és a tanítás európai dimenziójának előmozdításáról, amely kimondja, hogy az inkluzív és magas színvonalú oktatás és képzés minden szinten, valamint a tanítás európai dimenziója kiemelkedő fontosságú az európai társadalom kohéziójának megteremtése és fenntartása szempontjából.
2018 májusában a Tanács ajánlást tett közzé az inkluzív oktatás előmozdításáról (2018/C 195/01), amelyben kijelentette, hogy minden uniós tagállamnak inkluzív oktatást kell biztosítania, azaz minden tanulónak minőségi oktatást kell nyújtania, és a szükségleteinek megfelelő támogatást kell biztosítania számukra. Ugyanebben a hónapban a Bizottság elfogadta az új Erasmus+ programra vonatkozó javaslatot, megduplázva a program költségvetését. Az új program célja az volt, hogy több, minden társadalmi háttérrel rendelkező európai fiatal számára tegye lehetővé a külföldi tanulást, képzést és továbbképzést, és tartalmazott egy európai inklúziós keretrendszert és nemzeti inklúziós stratégiákat.
Az EU tagállamainak az inkluzívabb oktatás érdekében végzett munkáját az európai szemeszter folyamatán és az Oktatási és Képzési Monitoron keresztül követik nyomon.
Az európai szemeszter részeként a Bizottság országelemzéseket készít, amelyek segítik a nemzeti kormányokat a szükséges reformok végrehajtása terén elért eredmények értékelésében és a jövőbeli változások megalapozásában.
Ezenkívül az Oktatási és képzési monitor minden évben bemutatja az Európai Bizottság éves elemzését arról, hogyan fejlődnek az oktatási és képzési rendszerek az EU-ban.
A Bizottság számos intézkedést hajtott végre ezen a területen, például:
a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításával foglalkozó ET 2020 munkacsoport létrehozásáról, amely az e területen bevált gyakorlatok tömör online gyűjteménye;
pozitív példaképeket felvonultató kezdeményezés a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a fiatalok kirekesztésének és erőszakos radikalizálódásának megelőzése érdekében;
a marginalizálódás veszélyének kitett fiatalokkal foglalkozó ifjúságsegítők számára készült eszköztár;
Az Erasmus+ program támogatja továbbá a társadalmi befogadást előtérbe helyező, innovatív, alulról építkező szakpolitikák és gyakorlatok kidolgozására irányuló kezdeményezéseket és tevékenységeket.
2021-ben az Európai Bizottság elfogadta a fogyatékossággal élők jogainak 2021-2030-as stratégiáját, hogy más fontos célokkal együtt biztosítsa az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden ember számára. A dokumentum kimondja, hogy minden oktatási intézménynek biztosítania kell az inkluzív megközelítés feltételeit, és egyértelműen bírálja “a speciális iskolákat, amelyek nem mindig kínálnak hatékony hidat a normál oktatási rendszerhez (…)”. (Európai Unió, 2021). Egyértelmű, hogy az Európai Bizottság olyan inkluzív oktatási modellt támogat, amelyben a fogyatékkal élő és nem fogyatékkal élő tanulók együtt tanulnak, ugyanakkor lebeszél arról, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat úgynevezett “speciális iskolákba” küldjék. Ez azonban kihívást jelent azon országok számára, amelyekben az oktatási szegregációnak hosszú múltja van. Ez a kihívás nemcsak strukturális és szervezeti jellegű, hanem a legtöbb érintett fél, például a tanárok, az iskolaigazgatók és a politikai döntéshozók gondolkodásmódjának megváltoztatását is jelenti.